Emlékszem gyerekkoromban, amikor a nagymamámmal kirándulni jártunk, hosszasan mesélt az erdő-mező növényeiről, és azok áldásos hatásairól.
Az egyik ilyen alkalommal megígérte, hogy megmutatja a papsajtot, ami bevallom teljesen elvarázsolt. Először is a nevéből azt gondoltam, hogy milyen csodás dolog, hogy egy vadon termő növény sajtot terem. Mosolyogni való gondolat, de a gyerekek már csak ilyenek.
Alig vártam, hogy felleljem a pici sajtokat, és megkóstoljam őket. Igaz nem is tévedtem nagyot, a papsajt a nevét a kerek formájáról, és jellegzetes ízéről kapta, ami valóban hasonlít a sajtéra. A nagymamám mindenesetre nem csak az íze miatt kedvelte ezt a növényt, leginkább a gyógyhatása miatt fogyasztotta.
A növény szinte minden egyes részét felhasználhatjuk. A gyökere például kiváló fehérje forrás, amit ősszel ajánlott kiásni. Leveleiből, magjából nyersen salátát készíthetünk, amivel rengeteg c vitaminhoz juttatjuk a szervezetet.
Szárított leveléből tea is főzhető, ami leviszi a gyulladásos folyamatokat, leginkább azoknak ajánlott, akik légúti, emésztőrendszeri, vagy éppenséggel húgyúti hurutos, gyulladásos betegségben szenvednek.
Like, ha te is etted gyerekkorodban!