A gyógynövények helyes gyűjtése csak a csata egyik fele. A szárítási folyamat ugyanilyen fontos. Ez a művelet nem olyan egyszerű, mint amilyennek első látásra tűnik. A gyakorlat azt mutatja, hogy a gyógyászati nyersanyagok romlása nagyrészt ebben a szakaszban következik be.
Nem mindenki tudja, hogy a gyógynövényeket a szabadban, sőt a földön is lehet szárítani egy polietilén fóliával, lehetőleg feketével, de nem szabad elfelejteni, hogy bizonyos típusú nyersanyagok nem száríthatók a napon. A megfelelő napon történő szárítás fő feltétele, hogy a nyersanyagot vékony rétegben terítsék el, és rendszeresen forgassák át, a szárítási idő pedig ne haladja meg az egy napot. Ha a nyersanyag nem teljesen száraz, a naptól védett helyen kell szárítani.
A gyökereket és a kérget lehetőleg a napon kell szárítani. A nyersanyagot éjszakára takarjuk le egy sűrű fonott vagy polietilén fóliával, és reggel, a harmat levonulása után azonnal nyissuk ki. Hangsúlyozni kell, hogy ez a szárítási módszer esős időben teljesen alkalmatlan.
A nyersanyagokat (a fenyő- és nyírfa rügyek kivételével) szárítókban vagy kemencében 40-60 °C-on is lehet szárítani. Ha a betakarításra és szárításra különleges hőmérsékleti és egyéb feltételek vonatkoznak, ezeket a szóban forgó növény leírásában fel kell tüntetni.
A bogyók szárítása a legjobb elektromos zöldség- és gyümölcsszárítókban, kemencékben 70-80 °C-on történik, miután előzőleg 2-3 órán át a napon szárítottuk őket. A szárítás során ügyeljen arra, hogy ne égjenek meg.
A gyökereket ősszel szedik le, darabokra vágják, és bármilyen módon száríthatják, akár a napon is.
A jól megszáradt gyökerek és a kéreg némi recsegéssel törik, a leveleket az ujjakkal meg kell dörzsölni, a levélerek és a fűszálaknak meg kell törni; a virágoknak száraz tapintásúnak és zizegőnek kell lenniük. A zamatos aszalt gyümölcsök nem ragadhatnak össze, ha a kézben összeszorítjuk őket.
Reméljük, a cikk elnyerte a tetszésed és nem felejted el, hogy megoszd a barátaiddal és családtagjaiddal is. Köszönjük.