Mert a szokásos házimunkán kívül – am – amilyen a főzés, mosás, takarítás – meg is kell azt szervezni; gyerekeit nevelni, iskolai feladataikat ellenőrizni, vendégeket fogadni, velük cseverészni, a rokoni kapcsolatokat tartani, családi ünnepekről gondoskodni, név-, születésnapokat, házassági évfordulókat megjegyezni, s erre készülni, tehát menedzseri, titkári, pedagógusi, takarítónői, szakács, esetleg fodrász, kozmetikus, varrónői munkálatokat ellátni.
Statisztikájuk kimutatta, hogy a “csak háziasszony” életéből:
– takarításra 5 év,
– bevásárlásra 4 év,
– gyerekek kísérésére, s ügyeik intézésére 3 év,
– főzésre 6 év,
– evésre 3 év,
– a “jaj nem találom” dolgok keresésére 1 év megy el!
A statisztika hibája, hogy ez “csupán” 22 esztendő! És a többi idő hová vész el vajon?
Egy hazai vizsgálat szerint a nők 8 óra munka és az utazás mellett otthon még 4 órát dolgoznak a háztartásban, és ezt a kettős terhet a legtöbben természetesnek tartják. A legtöbb hazai családot még mindig a konzervatív szemlélet uralja, a fiatal házaspárok azonban igyekeznek ebből kitörni. Anagyvárosi fiatalok lazábbak a takarítást, főzést illetően. A menedzsertípusú, jól kereső nők egyre gyakrabban vesznek igénybe külső segítséget, házvezetőnőt, takarítónőt alkalmaznak. Kisvárosokban, vidéken a munka és a családi élet nehezebben összeegyeztethető, a gyermeknevelés jelentős része kizárólag a nőkre