Nem ismerik a rákot, alig betegszenek meg, és nem ritkán 100 évig is elélnek!

A Himalájához tartozó hegyek egyik völgyében élnek a hunzák. A Föld egyetlen olyan népcsoportja, akiknek nem kell tartaniuk rákos vagy más, stressz okozta megbetegedésektől.

A Himalájához tartozó hegyek egyik völgyében, Pakisztán északi határánál élnek a hunzák. A Föld egyetlen olyan népcsoportja, akiknek az átlagos életkora 90-100 év, nem kell tartaniuk rákos vagy más, akár stressz okozta megbetegedésektől.

Számunkra hihetetlennek tűnik, hogy száz évesen valaki rendkívül aktív életet éljen, dolgozzon a földeken és vígan, tele energiával neveljen gyerekeket. A hunza nők 60 éven felül is még termékenyek, köszönhető ez fiatalos fizikai állapotuknak.

Ennek a rendkívül magas és egészséges életkornak a titka úgy tűnik, hogy az évente ismétlődő hosszú böjti időszak, a vegetáriánus táplálkozás és a földjeik lúgos vize lehet.

A természetben található növények terméseivel táplálkoznak és a hosszú téli hónapokban pedig ennivaló hiányában böjtölni kénytelenek, a modern táplálkozás tudománnyal foglalkozók ezt nevezik „kúraszerű” böjtölésnek. Az a pakisztáni magas fennsík, ahol élnek nagyrészt puszta és a közel 10.000 fős hunza népnek sem biztosít egész évre elegendő táplálékot.

A gabonafélék közül árpát, kölest, hajdinát termesztenek, a zöldségfélék közül a paradicsomot, káposztát, spenótot, retket, borsót termelnek és nagyon sokféle gyümölcsük van, mint pl. a dió, sárgabarack, őszibarack, cseresznye, szeder, körte és gránátalma.

Márciusig, ekkor érik be az árpa, több héten keresztül teljes böjtre kényszerülnek. Az első két hónapban csökkentik a táplálkozást, beosztják a megmaradt élelmet, amivel ki kell húzniuk a következő termésig.

Hosszú életük egyik titka az egészséges táplálkozás. Ezeket fogyasztják elsősorban:

Nyers gyümölcsök és zöldségek: burgonya, zöldbab, zöldborsó, sárgarépa, fehérrépa, tök, spenót, saláta, alma, körte, őszibarack, kajszibarack, cseresznye, szeder, dió, mogyoró, mandula.

Állati fehérje: tej, sajt.

Joghurt: nagyon sokat fogyasztanak belőle, mert bélflóra szempontjából fontos.

Magok: árpa, köles, hajdina, búza, illetve egy Jób könnyének nevezett fűféle gömbölyű magjai.

Egyáltalán nem használnak hántolt (fehér) rizst, cukrot és sót, a szintetikus táplálékokat pedig nem ismerik.

A másik, a kutatók szerint egészségük megőrzésének fő titka, a sárgabarack és annak magja.

A gyümölcsöt az év minden szakában fogyasztják. Amikor friss a termés, azt, de a magját nem dobják el. A napon megszárítják, s elteszik télire. Naponta akár 30-50 barackmagot is megesznek. Ebből préselnek olajat, amellyel sütnek-főznek, s még kozmetikumként is használják.

Nos, egy hunza akár 200 kilométert is képes megállás nélkül, fürge léptekkel megtenni. Rendkívül erős szívósságuk egész keleten ismert, nem véletlen, hogy a Himalája expedíciókban a csomagok szállítását rájuk bízzák.

A népcsoport fizikai erőnlétének és a hosszú életük alapvető eleme a víz. Különböző kutatások eredményeként derült ki, hogy a huzik területén található víz magas pH értéke (lúgos víz) jelentős antioxidáns hatással bír és jelentős az ásványi kolloid tartalma is.

A savas anyagcserét az elhúzódó böjt során a víz ph tartalma kompenzálja. A táplálkozásukban pedig a gránátalma az, ami fenntartja a Ph egyensúlyt.

A hunzák naponta sokat dolgoznak gazdaságukban, és a magaslati, szélsőséges időjárás is folyamatosan edzi ellenálló képességüket, testüket. A melegebb évszakokban napi 8-10 órát tartózkodnak napon, de bőrükön nincsenek káros elváltozások.

Közösségük tagjai a jóga „mesterei”, ezáltal nyílik meg számukra a teljes kikapcsolódás, a stressz nélküli élet.

Reméljük, a cikk elnyerte a tetszésed és nem felejted el, hogy megoszd a barátaiddal és családtagjaiddal is. Köszönjük.

Forrás: tudnodkell.info