Most temettem el a férjemet, zokognom kellene, de helyette ez történt

Szép házasság volt a miénk, harminc éve tartott. Szinte kislány voltam, amikor megismertem Bélát. Mindig kitartott mellettem, nem voltak anyagi gondjaink, és sok segítséget kaptam tőle hosszú közös életünk folyamán. Amikor a gyerekek kicsik voltak, pelenkázta, fürdette őket, nem szégyellt főzni a családnak és a kertet is rendben tartotta.

Egyetlen gondunk volt csupán, de az bizony elég fontos.

Nagyon fiatalon elveszítette érdeklődését a testiség iránt. nem tehetett róla szegény, mert cukorbeteg volt már gyerekkorától. Amikor hozzámentem, nem tudtam, ez mekkora gond lehet majd a házaséletünkben. Szerettem, de megcsaltam. Hogyne csaltam volna meg, hiszen már 28 éves koromtól fogva testi értelemben nem volt férfi az életemben. Szerencsém volt, találkoztam egy csodálatos emberrel. neki is családja volt, imádott három gyermeke, sosem lépett volna ki a házasságából. Mégis 25 éven át csak mi ketten voltunk egymásnak. Illetve nem csak, hiszen a férjemre is számíthattam mindenben, tenyerén hordozott, szép házban éltünk, nagy nyaralások voltak, abrtái összejövetelek, olyanok voltunk, mint egy minta házaspár. Senki, de senki nem tudhatta, hogy van egy másik életem is. Hogy minden harmad nap munka után miért járok valamivel később haza (azt mondtam, tornára járok a lányokkal), még szegény anyámnak sem árultam el a titkomat.

Aztán az én kedvesemet elhagyta a felesége. Majd megevett a fene, hogy vele éljek, de addigra a férjem már nagyon beteg lett, a sok évtizedes magas cukra felemésztette az egészségét. Nem hagyhattam magára, úgy döntöttem, kitartok mellette. Rettegtem, hogy a szeretőm közben talál valakit magának. Minden lopott percet vele töltöttem, hogy érezze, ott vagyok neki, el ne vigye valaki tőlem.

Ez nem sokáig tartott így. Fél éven belül elvitte az infarktus szegény férjemet. Esküszöm, nem kívántam ezt, de nagyon megkönnyebbültem. A temetés után azonnal elmentem a szerelmemhez. A gyerekeim már nagyok, a kedvesükkel volt mindkét lányom, észre sem vették, hogy elmentem. Többé vissza sem néztem, gyászolnom kellett volna, de inkább megkönnyebbültem.

Reméljük, a cikk elnyerte a tetszésed és nem felejted el, hogy megoszd a barátaiddal és családtagjaiddal is. Köszönjük.

Forrás: szupertanacsokbloghu.hu