Na ezt meg kell írnom olyan ‘szép’…
Egy hetes kórházi tartózkodásom a várt eredményt hozta.
Semmit.
Még eljövetelkor abban állapodtunk meg, hogy 2 hét múlva meglátjuk, hogy hat a szer. Hát semmit.
Sőt. Gyakorlatilag hugyozni alig bírok kimenni. Olyan fájdalmaim vannak, hogy időnként elsírom magam, amikor nem lát a család.
De betartottam a két hetet, nem panaszkodtam. A ‘dokim’ nagyon normális. Feleslegesen minek basztassam. Ő is ember.
Mikor felhívtam, közölte velem hogy szabin van, nem tud velem mit csinálni.
Még 3 hétig.
Jó mi?
Újabb 3 hét szenvedés. Mert szabin van. És ezt gondolom nem tudta volna időben közölni velem, esetleg egyeztetni a kollégákkal, vagy akármi.
Persze mondta, hogy amiket a gerincembe injekcióztak, annak hatnia KELL.
Mondom nem hat. ‘Neeem, annak hatnia KELLLL’.
(Ó b+) Hát NEM HAT!!!
20.-ig vagy tűrök, vagy használatba veszem valamelyik konyhakést.
Az érzésről.
Aki látta Bruce Lee-től a Sárkány visszatér című klasszikust. Annak a végén van a renegát Shaolin szerzetes csereberélhető kézfejjel.
Na neki volt ilyen tigris mancsos meg késes tool-ja.
Mintha azzak akarná valaki - a combizmaimba vágva - leszakítani a jobb lábam, miközben véres húscafatokban hántja le a csontról a húst.
Segítői eközben lelkesen sózzák és savazzák a sebeimet.
24 órában.
Hát ez hat inkább nem a fájdalom csillapító.
.
Ja… papírom van róla, hogy NEM a súlyom miatt történik ez velem. Bocsesz.