Ma 16.55-kor bejött a főnök. Láthatóan valami olyant akar előadni, ami kellemetlen számára.
Aztán közölte, hogy 2009-ben nem lesz fizetésemelés, nem lesznek megtartva az éves céges rendezvények és még pár dolog.
Viszont örüljünk, hogy van hol dolgoznunk.
Mindezt köszönjük meg szeretett miniszterelnökünknek.
Hát igen.
Végül is jogos a dolog, mindenhol leépítések vannak, én nem is tudom mit kezdenék ha most, karácsony előtt 2 héttel kellene állás után kajtatnom.
Szar érzés.
Aztán valami lassan világos csapást kezdett vágni, az agyamban levő sötét fellegek közé.
Amióta itt dolgozom, volt a cégnek ám nem egy jó éve. Akkor bizony nemjött senki, hogy hű de fasza, nesztek egy kis extra...
Én elhiszem hogy ezekben az időkben mindenkinek spórolnia kell, de hány olyan cég/cégvezető lesz, aki erre a 'válság' dologra hivatkozva -feleslegesen - a dolgozóin spórolva éppenhogy a saját zsebét fogja picit kibélelni.
Szerintem sok.
Még '95-ben találkoztam olyan fiatalmilliomos vállalkozóvall, akinek a cégét különösebben nem rázta meg egy 65 milliós bukta a valutapiacon, de nem volt hajlandó 10000 forintot kölcsönadni mondván, ö a pénzét magának keresi.
Én meg olyan vagyok, hogy kerül a pénz rendesen, de ha egy ismerős bajban volt, megesett hogy én ajánlottam fel az anyagi jellegű segítségem. Kérés nélkül, önzetlenül.
Lehet ezért nem vagyok sikeres az üzleti életben.
Mindenesetre azért örülök, hogy bár fizuemelés nem lesz, némi jutalmat azért kapok. És ez azért jelentősen csökkenti a rossz szájízt.
Így... karácsony előtt mindenképp.