Két éves kisfiam mostanában kissé nehezen alszik el napközben.
Amióta "lejött" a mamaciciről amúgy is nyűgösebb fajta, nehezebb vele kissé.
Ilyenkor azasszony beteszi a gyerekrobogóba, és megy vele egy kört a levegőn. Az esetek 90%-ban használ, jót is alszik a gyermek.
Történt mostanában, hogy egy ilyen sétáltatás közben, épp elaludt a pici, próbált átevickélni párom egy ZEBRÁN, nézett jobbra, nézett balra, megindult, és hirtelen a semmiből egy jólfelszerelt (sapka, sál, könyök, térdvédő) rasztacsávó úgy zúgott el előttük (!) hogy a gyerek üvöltve fel, asszony döbbenetében a rendkívül durva "Ejnye!" kifejezést használta, de azt megfelelő decibelen.
Milliméterekre suhant el, de úgy hogy az utolsó pillanatban még vissza is húzta párom a kocsit, szerencséjére, ugyanis elmondása szerint ha nem teszi, csatt dirr durr, de a gyerek kilógó lába biztos haltáp.
Az eset mondhatni szokványos (vannak sztorik), de ez a mostani némileg rendhagyó voltát az adja, hogy mindezek után a biciklis hátra sem nézve, jobb kezével a csengőjét basztatva, ballal felmutatta az egyezményes középső újját.
Azthiszem mostanában kicsivel közelebbről fogom kikerülni a kétkerekűeket.
Kivéve a haverokat, róluk - kiemelkedő autós kressztudásukon kívűl - azt is tudom, hogy nem ilyenek :-D