Szóval kibaszott velem a sors rendesen. Úgy néz ki, a másik porckorong sérvemet sem úszom meg mütét nélkül. Ez a változatosság kedvéért nem a derekam hanem a nyakamban van. Fasza.
Persze ilyenkor újra végig kell járni az egészségügy rögös útjait. Ma 2006. február 7-e van. Ez a dátum lehet hogy késöbb még fontos lesz, úgyhogy gyorsan ide is írtam.
1. lépés: háziorvos.
Mert kell hogy az ember bejusson az SZTK-ba. Ha nincs beutlója az embernek, akkor Ö egy senki. dögöljön meg. A háziorvosom renben van. Így egy telefon után megírta a beutalót, amit elég volt felvennem. kb 10 perc várakozási idövel számolva. Ez jónak tekinthetö, hogyha azt is belevesszük, hogy táppénzes felülvizsgálatos boritékosztós hogy otthon maradós legyek felülvizsgáló orvosos nap volt. Az illetö nem egyezik a háziorvosommal!!!
2. lépés: szakorvos.
Én nem tudom mi van, de az orvosoknál az évi szabadságolás februárban kezdödik. Mindenki, aki 'ismer' mármint kórtörténetileg, A beutalómmal bevonultam az SZTK-ba amit most újítottak fel. Béke út. Elhelyezkedésével ellentétben kibaszott idegesen jöttem el onnan.
Ugyanis fájdalmaim vannak, szarul vagyok. Beutalóm van. Mégis csak idöpontra tudnak fogadni. Elsö körben február 28-a után (!!!!!!!!!!!!!!!!!!).
Mondtam nemá bazz... erre adtak máshoz 2 nap mulva 12.00-ra. Fasza mi? Dögöljek meg. Tudni kell hogy a jobb lábfejemet nem érzem. Mert félrediagnosztizáltak, és késön küldtek sebészhez. NO COMMENT. Most még várjak két napot. Ráérek nem?
3. lépés: sebészet.
Ez még elöttem van, de már elölre félek. Legutobb valami félremehetett, mert a poblémát nem sikerült 100%-ban fixálni, bizonyos szempontból csak roszabb lett, dehát ilyen a porckorongsérv...
Namajd írogatom az élményeimet... biztos lesz pár..